Már vasárnap óta magunk mögött tudhatjuk második szemináriumunkat. Az élménybeszámolók alapján jól sikerült, én is nagyon jól éreztem magam. Mivel eléggé összefolynak a napok, így nem napról napra beszélek majd, hanem ömlesztve! :)
Szemináriumunk alatt nagyon sokat énekeltünk ismert daloktól elkezdve új dalokon át. Megtanultunk új cigány nótákat is. Emellett a legtöbb időt azzal töltöttük, hogy beszélgettünk egymással, magyarul! Hihetetlen, hogy mennyire jól megtanultak egyesek, nagyon meglepődtem. Legtöbbet Simonnal és Emilivel beszélgettem, akik Líviával vannak Magyarmecskén. (Nagyon irigykedek Líviára, hogy ilyen jó fej társakat kapott...)
"Sajnos" nem csak lazításból és beszélgetésből állt ez a pár nap, "dolgozni" is kellett. Nagyon sok csoportmunkánk volt, megismertük ki milyen helyen, kikkel, hogyan dolgozik és mik a tapasztalatai. Nekem úgy tűnik, mindenki szereti csinálni a munkáját.
Volt egy számomra nagyon érdekes feladatunk. Kaptunk egy nagy lapot, sok színes újságot, filceket, ragasztót és ollót, ezek segítségével kellett csinálnunk egy plakátot, hogy ki is vagyok én, milyen is vagyok, mit szeretek, mi a legfontosabb a számomra. Jó volt ezen elgondolkozni! Születtek igen komoly munkák is. (Ezekről láthattok képeket az indafotón!)
Volt bizalomjáték is, ami abból állt, hogy két csoportra osztottak minket, az egyik elment relaxálni, a másik csoport pedig megkapta az utasításokat. Mint végül kiderült, azt kapták, hogy alkossanak valamilyen formát, képet, bármit azokból az emberekből, akik relaxálnak. Az éppen alfában levő emberekhez szólni nem lehetett s csak emeléssel mozgathatták őket. Volt akinek ez nagy nehézséget okozott, félt, hogy leejtik. Az első alkalommal egy embert formáltak belőlünk, a másodikkal pedig egy csigát csináltunk belőlük. :)
Mivel Berekfürdő termálvizes uszodával rendelkezik, így éjszakai, szabadtéri fürdőzést rendeztek nekünk. Akik elmentek azt mesélték, hogy nagyon jó volt. (Én nem voltam.)
Az egyik foglakozás alkalmával 4 csoportra osztottak minket. Mind a 4 csoport kapott utasításokat a személyiségére vontkozóan. Például mi a zöld csapat egy visszahúzódó, félénk, nehezen barátkozó, csendes csapat voltunk. Kaptunk egy kis időt a felkészülésre, átgondolásra, hogy miként is kell ebben a szerepben viselkednünk, majd összeeresztették a csapatokat és mindenkinek a megfelelő módon kellett üdvözölnie a másikat, beszéd nélkül, vagy nagyon kevés beszéddel. Végül Mindenkinek le kellett jegyezni 10-10 jellemzőt a másik 3 csapatról, majd ezeket megbeszéltük. Tanulságos volt számomra ez a játék abból a szempontból, hogy nekem épp az ellenkezője képpen kellett viselkednem, mint amilyen vagyok. Most már tudom, hogy mit szabad és mit nem szabad csinálnom a visszahúzódó emberekkel, hogy hogyan is közeledjek feléjük. Rajtunk kívul volt mmég egy "arisztokrata" csapat, nyomulós csapat és az átlagembert megformáló csapat.
Utolsó este pedig minden országnak valami népies dalt vagy táncot kellett bemutatnia. Amerika baseball dalt énekelt, kacsatáncot járt és egy afroamerikai dalt is elénekeltek, ez utóbbi valami csodálatos volt! A németek összeálltak a francia, olasz és svájci önkéntesekkel, s így együtt egy olyan dalt énekeltek ami mind a 3 nyelven létezik. Mi magyarok nagymagyarországot alkotva összeálltunk a kárpátaljaiakkal és az Erdélyben szolgálókkal s elénekeltük a Ha én rózsa volnék és a Kossuth Lajos táborában című nótákat, majd táncoltunk egy kis csárdást, a végén pedig Megy a gőzösöztünk és Elveszettem zsebkendőmet játszottunk. Nagyon tetszett mindenkinek! :)
Örülök, hogy veletek lehettem ezekben a napokban, jó volt feltöltődni és hallgatni a történeteiteket. Köszönöm!
További képek itt!
