Honap utazom, gondoljatok rám!

Lehet, hogy ha lesz időm és már innen elmentünk, akkor más képeket fogok ide feltenni, attól függően mit tartok a végén fontosnak. Most csak pár kép, hogy mégis kb. tudjátok hol is vagyok én.

Itt szoktam kuporogni...

Itt vagyunk mi. Előadáson poshadunk, kinnt meg szép az idő! :)

Wááhááá!!! Kiszabadultunk!

Emese is lazít

U.I.: Ennyi. Iszonyat lassú itt a net....

Hétfői napunk nem volt túl érdekes.
Reggel szokásos áhitat, amit Emese tartott, utána pedig elmondták a felnőttek is a történetüket (Dick, Józsi, Emese).
Ezt követően a Mit látsz a képen? című játékot játszottunk, amiből azt tanultuk meg, hogy az előítélet nem is olyan jó dolog, főleg ha nem tudunk rajta változtatni. Mert természetesen mindenkiben megfogalmazódik valami, ha egy új dologgal találkozik, de ezt tudni kell megváltoztatni.
Ebéd után elrendeltem magamnak egy kis pihenőt, mert fel kellett készülni a 15:00-kor kezdődő Magyarország történelme című előadásra, amit Márkus Gábor tartott! :) (Jelentem jó volt!)
Az este folyamán még játszani fogunk, csak az lesz amit mi akarunk! :) Bizonyára jó lesz! Holnap pedig megyek haza, késő délután már Komáromban leszek. Aki akar jöjjön ki elém az állomásra! :)

Negyedik napunk folyamán sok érdekes dologban volt részünk.
Reggel tanultunk egy kis cigány nyelvet. Épp csak az alapokat, amik talán szükségesek lesznek.
Ezután gyakorlati tudnivalókat mondott Emese nekünk, szintén azért hogy segítsen nekünk, hogy könnyebb legyen majd.
Ebéd után Istentiszteletre mentünk, ami érdekes volt. A lelkész kicsit hóbolrtos volt számomra és olyan hangosan beszélt abban a mini templomban... Megfájdult tőle a fejem, igaz nem volt rossz a préfikáció. Mivel ugye itt sokan nem tudnak magyarul, ezért még azt is elintézte, hogy a végén egy srác felolvasta az igét németül és angolul is, aztán angol nyelven összefoglalta az egész prédikációt.
Kiérve a hűs templomból, nekivágtunk túrázni a tűző napon. Az volt tervben, hogy egészen Kapolcsig megyünk, ami elviekben 12 km-re van Monoszlótól, de természetesen eltévedtünk és így nem értünk időben oda, tehát visszafordultunk, hogy vacsorára azért megérkezzünk. A túra folyamán nagyon sokat beszélgettem Heidivel, nagyon aranyos, jószívű és azt hiszem megleszünk ott mi ketten egy évig!
Vacsora után pedig befejeztük a Meséldel a történeted című ismerkedős játékot, amit Pénteken már elkezdtünk. Nagyon érdekesnek bizonyult ez a játék, sok ember viselkedését értettem meg hirtelen. Este már nem sok dolgot csináltam, mivel nagyon elfáradtam a nap folyamán, még hajat mosni is fárasztó volt, ete csak úgy beleájultam az ágyamba... :)
Jó kis nap volt!

Harmadik napunk is erdményesen telt.
Reggi áhitatot ma Emese tartotta, utána bemutattuk az országunkat. Mindenki a sajátját. Édekes volt, sok minent meg lehetett tudni a másikról, hogy miért is viselkednek így, mi a fontos számukra, történelmet is meséltek sokan és természetesen hírességekről is beszéltek. Meglepő volt számomra, hogy az amerikaiak egy szót nem ejtettek az ételeikről. Viszont a németek kicsit furán adták elő magukat. Olyan dolgokat mondtak, amit én teljesen másképp gondolnék. Simon azt mondta, hogy a németek nem büszkék és nem is szeretik annyira az országukat, nemzeti zászlót pedig sehova sem rakják ki. Ez engem nagyon meglepett!
Ebéd után mindenki mozgott egy kicsit, volt aki focizott, frizbizett, bringázott vagy sétált. Tegnap nagyon is alkalmas idő volt mindezekre. Szükségünk is volt a mozgásra, mivel a délutánt azzal töltöttük, hogy bennt görnyedtünk az előadó teremben és hallgattunk. :) Természetesen volt egy kis mozgás ami érdekesebbé tette az egészet, de vacsora után azért megint muszáj volt mozogni. Újra mindenki keze, lába ügyébe vette sporteszközét és hajrá! :) Sötétedést követően (mikor már mindenki befele kényszerült) egy gyermekzenekar tartott nekünk koncertet, különböző népek cigány népdalait énekelték. Leesett az állam rendesen! Gyönyörű volt! Sőt, bebizonyították a gyerekek, hogy nem csak énekelni, de táncoltni is tudnak, tartottak nekünk egy kis táncházat. Este pedig mindenki tette a dolgát, ami neki tetszett.

U.I.. Délután valószínűleg képek is várhatóak!

Újra jelentkezek Monoszlóról.
Itt gubbasztok a könyvtár lépcsőjén, hogy legyen valami kis internet kapcsolat, de jó lassú még így is. Igaz ez is több a semminél, jóval több.
A mai nap folyamán már volt reggeli áhitat, amit Dick (angol nyelv) tartott Emese közreműködésével (magyarra fordít). Érdekes történeteket mesélt, habár nekem kicsit szokatlan volt, mert én nem tudtam kötni a felolvasott igeszakazhoz, de a végén egy szép keretet adott neki, valahogy mégis visszavezette a részletre.
Áhitat után 4 csapatra osztottak minket és a feladatunk az volt, hogy hidat építsünk, 60 cm hosszút 2 kartonpapírból, ragasztóból, olló és színes ceruzák segítségével. A pláne az volt a feladatban, hogy 2 csapat összedolgozott, de úgy, hogy külön teremben dolgoztak és összessen kétszer találkozhatott két küldött (minkét csapatból egy ember vitte a híreket) 2 percre. Ez idő alatt kellett mindent megbeszélni, hogy ki mit csinál és hogyan. Eleve az idő kevés volt, a nyelvi nehézségek még több gátat állítottak, de végül olyan erős lett a mi hídunk, hogy egy ollót és 4 telefont bőven elbírt, tovább nem terheltük nyilvánosan. (Építés közben próbálgattuk azért, akkor két pár gumipapucsot és egy frizbit simán elbírt! :) )
Az ebéd végre mindenkinek ízlett és jó bőséges is volt. Utána még nekem is muszáj volt elnyúlnom egy kicsit, mert mozdulni nem bírtam. :)
Délutáni programunk szinte nem állt másból mint problémamegoldásból. Elég jó ötletek születtek és élveztük is. Utána tippeket kaptak az országba érkezők a magyar mentalitásról és szokásokról.
Ezután vacsora következett, aminek épp most lett vége. Szintén nagyon tele ettem magam, de elvánszorogtam a könyvtárig, hogy bejegyzést írhassak. (Kérem értékelni!) A többit holnap. Lehet, hogy akkor már képeket is rakok fel, igaz még egyet sem csináltam... Igyekszem!
Csók a családnak! :)

"Holnap": A második napunk folyamán még vacsora után is volt foglalkozásunk. A neve csak ennyi volt, Meséld el a történeted! Először nem nagyon értettem, hogy mi is lesz ez, igazából elképzelni sem tudtam. Mert úgy véltem, hogy azt csak nem kéri senki, hogy meséljünk a személyes múltunkról, magánéletünkről, de Emese megtette ezt. Érdekes este volt. Hihetetlen mi minden történhet az emberekkel, mielőtt eljutnak ide, jó dolgok, aminek persze nagyon örülünk, de mérhetetlen sok rossz dolog is. Ebben az esetben pedig annak örülünk, hogy velünk vannak és próbálunk segíteni, hogy többé semmi rossz ne történjen velük. Azt hiszem megtanultam, hogy nem szabad előítéletesnek lenni. Meg kell ismerni a másikat!!! (Most futok reggelizni!:))

Hello Kedves Mindenki!

Üdv Monoszlóról. Nagy meglepetésemre a könyvtárnál van wifi és így tudok írni nektek innen. Ma még nem sok dolog történt, utazással és ismerkedéssel telt a nap. Az út hosszú volt és fárasztó, nekem el kellett mennem Pestre és onnan jöttem ide Székesfehérváron át. Itt a semmi közepén egy teljesen jól felszerelt ház fogadott egy valóságos erdei iskola. Ha véletlen elvégzem a tanítóképzőt és rám bíznak pár gyereket, biztos elhozom ide őket. Egyszerűen fantasztikus a környék.
Megérkezésünket követően vacsoráztunk. Kárpátaljai vendégeinknek nem nagyon ízlett a paradicsomos húsgombóc, én nem nagyon értettem miért...
Vacsora után pedig jött az ismerkedés. Mindenkinek be kellett mutatkoznia és ugyebár mindent fordítani kellett. Bele telt egy kis időbe, de mivel játékosan oldottuk meg, így nem volt fárasztó. A társaság soknemzetiségű, pontosabban 4 amerikai, 1 kanadai, 4 német, 1 dán, 5 kárpátaljai, 1 olasz, 1 farncia, 1 svájci-magyar állampolgár és 6 magyar.
Megismerkedtem (bemutatkozás ereéig) Heidivel, aki szimpatikusnak tűnik bár nem valami sokat mosolyog. (Ő itt a legidősebb önkéntes, de nem én vagyok a legfiatalabb! :) ) Azt hiszem tetszeni fog itt nekem. Holnap már programok is lesznek rendesen és már több értelmes dolgot tudok írni.
Várom a holnapot! :)

Ma van szép nevem becses napja. A következő névnapomon már itthon leszek és ez valahogy megnyugvással tölt el. Nincs is az olyan messze! :)

A Zsófia nevű olvasóimnak boldog névnapot szintén és ha akad még Hildegárd a közelben akkor neki is!

Stílusosan SÜNIVEL!

U.I.:Ma elmegyek, kedden jövök, szerdán megyek! Bejegyzések addig is várhatóak.

Szóval ma jön a nagy pakolás és rohangálás ide oda... Biztos van kismillió dolog ami nincs és még be kellett volna szeretni, olyan hamar itt volt ez az egész! Csak ne legyek a végére idegbeteg! :S

Megjöttem Pestről, de minek...? Holnap korán kelés, kipakolás a szobából minden cuccot, gondolkodni mit kell vinni Monszlóra és mire lesz szükség később. Mert kiderült, hogy Monoszlóról kedd (22.) este fogok hazaérni és szerda (23.) reggel már mennem kell vissza Pestre és onnan Szürtéte. Oltári ez a szervezés... Elbúcsúzni meg alig tudok pár embertől... Kicsit ideges vagyok...

Még 9 napom van hátra. Nem, nem a kivégzésemig! :)

Ma megyek Pestre és csak holnap jövök, amikor már csak 8 napom lesz hátra, őrület. Tényleg egyszer eljön a kiutazás napja... Pedig emlékszem, mikor 280 nap volt hátra, de lassan eltelik. Kezdenek kétségeim lenni, de majd legyűrkőzöm  őket!

Jön a kép második csíkja:

Még 10 napom van Magyarországon. Így pontos a meghatározás, mert 17-én el kell mennem Monoszlóra egy szemináriumra és könnyen meglehet, hogy az keddig (22.) el fog tartani és  szerdán (23.) már élesben utazom el. Mivel még nem hívtak az ÖDE-től, hogy minként is lesz mindez, addig ez csak feltételezés. De én nem akarom, hogy így legyen...

Győzd kivári a végét! :)

Tegnap este szarvasbőgést hallgattunk egy barátommal a baji vadászháznál. Félelmetes, gyönyörű, hangulatos, hátborzongató és csodálatos volt egyszerre. Aki teheti az mindenképp menjen az erdőbe, még hallhatja!
Sajnos Brúnó nem jöhetett velünk, mert vadászok is voltak tegnap az erdőben (köztük valószínűleg Ofő is!). De azért egy képet mutatok róla, ja és nem illik beleszerelmesedni! :D

Na jó, két képet... :)

Tudom, régen írtam már ide, de most sem fogok túl sokat. 15 napom van a kiutazásig, de van aki már 2 hete a szolgálati helyén van... Írják a mail-eket, hogy itt ezen az oldalon olvashatsz a dolgaimról, én is indítok blogot, ilyen jó nekem itt, olyan jó nekem itt és ott. Én meg még itthon vagyok... EL AKAROK MÁR MENNI!!! Szerencsére a köv héttől besűrűsödnek a dolgok és nem lesz időm szinte semmire, s remélem így hamarabb eljön az utazás pillanata!

Voltam Rékánál a koleszba Budatétényen, nagyon jó volt az a nap! Csak mi ketten, nem sok lesz már...

Tegnap pedig találtam egy nagyon jó képet, amit remélem jól megnéztek és elgondolkodtat mindenkit!

Igen, vasárnap megkaptam a könyvet. Mivel a szombati buli túl jól sikerült és vasárnap délután szinte csak aludtam, így hétfőn nekiestem olvasni. Most végeztem, kb 5 perce. Ha lehet mondani ez a rész mégnagyobb pirospontot kap mint az előző. Már alig várom a következő rész, remélem be tudom majd szerezni... :)

Itt a film előzetes, úgy tűnik ez sem lesz épp hiteles...

Szombaton tartottunk egy nyárzáró bulit, amit egybekötöttünk Beni születésnapjával és azzal, hogy másnap délután szétszéledtünk, szóval úgymond búcsúbuli is volt.

Véleményem szerint nagyon jól kezdődött. Este hat körül találkoztunk a Bástyában, ahol egyszercsak Smici odaállít egy 3/2-es vadásszal és könnyedén közli, hogy 150 Ft... Na ezekután elszabadult a pokol! :) Tízkor zárt a hely, így elmentünk az EST felé, de ugye akkor már éjjel-nappali és kaja meg olcsó pia vásárlása következett. Mire eltaláltunk az ESTig addigra kicsit megfogyatkoztunk, de táncolni azért még minidg tudtunk! :)
Nem tudom mikor tértem nyugovóra, de naggyon jó volt. Méltón búcsúztattunk és ünnepletünk is szerintem! :)
Itt egy kis ízelítő:

A történethez hozzátartozik, hogy másnap 10-kor már a templomban ültünk és méregettük az új elsősöket, lévén évnyitó volt a régi sulinkban. Szépek voltunk! :)

Egy haverom küldte ma át ezt a képet, naggyon megtetszett! :)

Gondolom (remélem) vannak egy páran akik ismerik az oldalt. Már régen olvasgattam, de ma eszembe jutott és gondoltam megosztom veletek egyik kedvenc történetemet. Ha megtetszik, meg ha nem is, látogassatok el a honlapra, naggyon tanulságos! :)  megintallunkvazze.blog.hu

Csiri is elmegy... Itt hagy csapot papot egy évre... Szegény elmegy Amerikába... FLORIDÁBA!!! Őrület! :D (Habár a Szabi helyében nem lennék...)

Csirivel sok mindenen keresztül mentünk. Elsőben igazán jóban voltunk, másodikban kevésbé, harmadikban olyan talán szinten, de negyedikre újra egymásra találtunk. Azok a hittanórák, Évivel karöltve, de jók is voltak! Dani már nem is kellett hozzá!!! :D Na meg Görögország, mennyit krákogtam a szobátok miatt, de a mami lekvárja kárpótolt! :)

Sok szerencsét, élményt, napsütést, homokot és hasonlókat kívánok neked erre az egy évre! Vigyázz magadra!!!

Ők lennének az álompár! :D

Nem szokásom rajongani a divat könyvekért, ennek általában meg van az oka, de ugye kivétel erősíti a szabályt.
Görögországi nyaralásunkkor Ofő és Csiri szája be nem állt, csak a Twilight című könyvről tudtak beszélni, na meg a filmről. Évike, Csipy és én nem ismertük egyiket sem, így nagyon idegesítő volt, ahogy áradoztak. Azt hiszem én bizonyultam a leggyengébbnek, mert (szerencsére Csirinél ott volt az első kötet) fogtam és nekiálltam olvasni. Nem fűztem nagy reményeket hozzá, gondoltam a parton sütkérezés közben pont jó lesz... Erre ki sem lehetett szedni a kezemből, csak azt olvastam, még este bulizni is magammal vittem volna legszívesebben - ezt persze nem hagyták! :)
Szóval kb. 4-5 nap alatt elolvastam és csak azt sajnáltam, hogy a második kötetet nem vehettem rögtön a kezembe, de ha minden igaz, vasárnap már olvasni fogom!!! (Az igazat megvallva, már kb. a felét elolvastam kalózfordításban, de írtó sok hiba van benne... Így vártam az igazira! :D )
Mindenkinek csak ajánlani tudom, nálam egy jó kövér piros pontot kapott a könyv!

U.I.: A film pocsék!!!