Egy hónap van hátra a kiutazásig. Már lefényképeztem itthon az összes helységet, annak érdekében, ha honvágyam lesz, legyen mit nézegetnem, remélem nem tartotok hülyének. (Legalábbis nem hülyébbnek, mint eddig! :D)

Martin már 21-én megérkezett Svédország északi részére, Malmergetbe (?), beszéltem vele és azt mondta, hogy nagyon jó ott neki és az emberek is kedvesek, sőt még webkamon meg is mutatta a lakását. Mondtam neki, hogy te egyedül kapsz egy egész konyhát, nappalit, fürdőt, hálószobát, na majd nekem ezeket mindd meg kell osztanom legalább 1 emberrel, de lesz amit többel is. Erre ő csak vigyorgott! :) (De megértem.) Ja, amúgy olvassátok a www.eletjeleszakrol.mlap.hu oldalt és tudjatok meg mindent Martin hogylétéről. A szemét már valószínűleg rénszarvas húst is evett... Na ezt nem támogattam! :)

Kiköltözésem körül voltak bonyodalmak, hogy mégis hogy fogok mindent a vonaton végigcincálni, de már ezt is megoldottam. Elviszek magammal kb. 2 hétre való ruhát és társait, majd anya kiautózik hozzám a maradék cuccommal. Így ő is megnézheti a helyet, szóval jól jár mindenki.

A dán lány érdekében elkeztem nézegetni különböző szavakat németül és angolul is, amik szerintem mindenképp szóba fognak kerülni és hirtelen nem jutnának eszembe, szóval tök kedves vagyok! Kiderült sajnos, hogy szegény nem sok dolgot tud arról, hogy mégis mit kell majd csinálni ott kinn, így félek, hogy nem fogja bírni... Semmi részletet nem tud, ő még nálam is bátrabb! :) Majd meglátjuk mit bír.

Amúgy gyűjtök mesekönyveket és tankönyveket, főleg Apáczaisat és Ablak Zsiráfot no meg Gőgös Gúnárt. Ha rendelkezel valamelyikkel, és szívesen elajándékoznád, akkor csak szólj! :)

Ja, igen, Réka gólyatáborban van, szóval innen is jó józanodást kívánok neki! :D

Csütörtökön (aug.20.) voltam vért adni Monostoron, újabb 3 élet megmentve. Igaz, az enyémet is menteni kellett, mert elájultam. Miután végeztünk a lecsapolással, odamegyek barátnőmhöz, akit még akkor csapoltak, megkérdezem, jól van e, erre én ragadom meg az ő kezét és sötét minden. Épp az utolsó pillanatban kaptak el, hogy ne az asztalra essek. :D De nekem tetszett az érzés! :)

Ja, igen, így kell vért adni:

Beleszerelmesedtem ebbe a számba és abba a könyvbe is amihez többek között ezt a dalt is írták:

Tudjátok nagyon szívesen írnék valami kis szösszenetet görögországi nyaralásunkról, csak adnátok már oda azokat a kib*szott képeket... Remélem valaki ezek után végre megszán! :)

Nagydobronyi leányotthon

Szürtei református templom

Szürtei iskola (jövendőbeli munkahelyem)

Osztálybelső Szürtén

Tisza legszebbik folyása és a lélekvesztő híd

Utazótársaim

Ugye, hogy nem is lesz nekem ott olyan rossz? :)

Csak gyorsan annyit írnék, hogy megjöttem, minden rendben volt és Szürte jobb mint Dobrony! :) Szívem szerint már haza sem jöttem volna...

Tegnap kaptam egy fényképezőt, amivel holnap szép dolgokat fogok nektek megörökíteni, mert utazunk Dobronyba és Szürtére. Már alig várom!

Becses neve Aladin! :)

Ezt a Vereckei-hágónál olvashattuk, kőbe "vésve".

Ez pedig maga a Vereckei-hágó

Bukiveli síparadicsom panorámája

Európa közepe. Az első fehér emlékmű a Szovjet számításokat jelzi, a modern emlékmű pedig a pontosat.

Út Técsőn

Remélem ilyen is lesz a közelben... :D

"Ha minket elfú az idők zivatarja:
Nem lesz az Istennek soha több magyarja."
/Arany János/

Amit megtudtam a kiutazásokkal kapcsolatban az csak annyi, hogy 7-én fel kell mennem Pestre valami okításra, 10-12. megyünk ki megnézni a helyeket és végleg szeptember közepe felé fogunk kimenni, de ezt megelőzi egy egy hetes szeminárium.

Na és még ezt derítettem ki Szülrtéről: 407km-re van Komáromtól, az autóval kb. 4 óra 20 perc és megkerestem a térképen is (nagy nehezen), nincs olyan messze Nagydobronytól...

Ma van a naaaaagy ünnep amiről már beszéltem. Ma van az én drága barátnőm születésnapja! Iszonyat öreg, csak halkan merem mondani 19 éves... (Vén liba...)
Egy szónak is száz a vége: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, ma ünneplünk!!!

Jó volt ez a buli csak a szúnyogok ne lettek volna...
Erről az összejövetelről, tényleg nem lehet mást írni, minthogy jó volt. Igazából szerintem semmi kiemelkedően jó nem történt, de ugyan így rossz sem. Iszogattunk, eszegettünk, dumálgattunk, próbáltunk aludni.
Elvileg ez egy búcsúbuli volt Martin és az én részemre, de hogy én nem búcsúztam el senkitől, az biztos! :) Hiányozni fog mindenki!
KÖSZI BENI A BULIT!

Érettségi hete utáni kedden (2009.06.23.), Martin barátunk szervezett nekünk egy hatalmas nagy bulit, melynek helye nem máshol volt, mint a híres Dunaszentmiklóson. Ahol tudomásunk szerint mindig több méter magas hótorlaszok találhatóak, de mikor odaértünk, csodálkozásunkra egyel sem találkoztunk. Mint utóbb kiderül a házigazda volt oly’ kedves és eltakarította nekünk, hogy szórakozásunk zavartalan legyen. Ezúton is köszönjük szépen! :) Miután mindenki épségben megérkezett kezdődött a butulás első fázisa. (A második Görögországban volt, csak ezt ekkor még nem tudtuk.)
Szegény fiúk annyira kikészültek, hogy az egyszerűen hihetetlen. Rizses húsnak köszönhetően elég undorítót sikerült produkálniuk hányás terén. Olivér szinte nyakig benne volt abban a bizonyos dologban! Másról nem nagyon szólt ez a buli, mint az érettségi fáradalmainak levezetéséről, de ez így is volt jó! Ja, meg még arról, hogy Martin drága mamájának tönkretegyük a bejárati ajtaját és a csaptelepét… Bocsánat!
Reggel nagy fejfájások és kávéfőzési tanakodások közepette beállított Bence, aki közölte, hogy kocsival jött és hazavisz mindenkit… Na, igen ez volt úgy reggel 9 felé és hajnali 4 körül még lecsúszott pár alkoholos dolog a torkán, ha jól tudom, de ezt ne is firtassuk!  Bálint barátunkkal kiegészülve (aki nem ivott!!!) nekivágtunk a kanyargós útnak Miklós és Tata között. Csak annyit mondanék, hogy pár imát elrebegtem…
Beérve Tatára elvittünk egy adag Koccintóst Rolandnak, aki nem volt ott a Partin, de sajnos csak a mamája nyitott nekünk ajtót, akinek átnyújtottuk a becses ajándékot. Mint utóbb kiderült olajnak nézte, mert címke ugyebár nem volt rajta. :D
Hirtelen felindulásból, az iskolánknál kötöttünk ki. Megkerestük Ofőt (akarom mondani Oficát) és elújságoltuk neki, milyen jól viselkedtünk az éjjel. Utunkat a Penny felé vettük mindezek után, ahol Smicy szép adag hányást kipakolt a szervezetéből. Szegényt biztos megviselte a kanyargós út… Azt hiszem a végén mindenki épségben hazaért!
KÖSZI MARTIN!

Ma fergeteges buli várható Naszály city körzetében!!! A Csabai háznál!!! Minden meghívottnak kötelező a megjelenés, főleg, mert ez lesz a búcsúbulink Martinnal. Ó, jut eszembe, még nem is írtam a Martin-partyról... Én rossz! Na ezt gyorsan bepótolom!

Hello Mindenki!
Remélem már elég energiát szedtem össze, hogy újra írjam a blogot, igaz most van miről. Sok dolog történt velem az elmúlt időben, remélem mindent le tudok írni.
Ugye nektek is jól telik a nyár? Ha gondoljátok meséljetek kommentben!
Görögösök, SZERDÁN TALÁLKOZUNK!!! :)

U.I.: Ez a külső milyen?
 

Na, most már kezdek észhez térni, szóval írhatnék ha akarnék, de nem tudok! :) Elkövetkezendő másfél hétben szinte nem leszek itthon, úgyhogy valószínűleg augusztusban indul újra a blog. Főleg mert augusztus 1. nagy ünnep! :) Addig is: JÓ NYARAT!

Most megint nem fog menni az írás, mert kaptam 4 napon belül 2 rossz hírt. Egyik rosszabb mint a másik. Ami rátok is tartozik az az, hogy nem Nagydobronyba megyek, hanem Szürtére és egy dán lánnyal leszek együtt, aki nagyon megszívta velem... Kicsit kiakasztott, hogy csak így dobálnak össze vissza, mikor már réges rég beleéltem magam Nagydobronyba. Szóval most egy kicsit le kell nyugodnom. Majd jelentkezem. Pá!

... már a blogon is. Beérek szerda reggel az országba, anyu hív, hogy villám csapott a házba. Se TV, se telefon, se internet - egészen máig. Szóval már szerdán is itthon voltam, de most a lustaságom ellenére más is korlátozott a pótlásban. Összeszedem magam és ömlesztem a bejegyzéseket. ÍGÉREM! :)
Csokibarnalettem!!!! :D:D:D
 

Na, tudom tartozok még sok mindennel (bankett, Martin-praty, Ligetes ivás, Víz Zene), de most (vagyis holnap) "sajnos" el kell utaznom és nem fog menni a pótlás. Amint hazaérek idehuppanok a gép elé, és írok (valamit). Remélem, akkor már csoki barna leszek... :) 
Na majd jövök!!!

... nagyon sok minden történt. Mondom szépen sorban.

Érettségi után este:
Rékával gondoltuk megünnepeljük, hogy vége és fel is kerekedtünk, mondván noszarajtahátkispajtás és elmerünk Tatára. Szörfbe készültünk, de útközben betértünk a Bástyába és találkoztunk sok jó emberrel (Smicy, Józsi, Réka, Benibububu). Mondanom sem kell, hogy mi volt ez este további részének fő mondata. (Igyunk az érettségire!) Nem tudom hány kör után mégis ellátogattunk a Szörfbe, ahol az összes pénzünket elittuk, így nem maradt a vonatra hazafele, kénytelenek voltunk tarhálni... De persze csak 300 Ft jött össze és Tóvárostól a jegyünk 380 lenne, de ez csak később jutott eszünkbe... A vonatra is futva érkeztünk és persze rögvest jött a kaller és mondja a Réka: "Komáromig kérnék 2 diákot." (összenézünk...) "Nem, csak Szőnyig! Szőnyig!" Kaller: "Előbb még Komáromba kérted..." Réka: "De most Szőnybe!" Na, ezek után csak az volt a lényeg, hogy aludjunk, vagy legalábbis nagyon úgy tűnjön. A kaller Szőny után úgy száguldozott el mellettünk, mintha nem is léteznénk, lehet hogy annyira aludni akartunk, hogy már láthatatlanok lettünk... A haza út elég kacifántos volt, de végül megérkeztem és nekem nem volt másnap, csak szegény Rékának! :D

Múzeumok Éjszakája:
'Diplomaosztó' után felhív kedves Gábor, hogy művelődjünk az este. Először azt hittem mozi lesz belőle, de kinyögte, hogy Pestre akar menni. Néztem nagyokat, de természetesen elmentem vele. Másfél órát vonatoztunk és egy órába telt, mire a déltől eljutottunk a Hősök terére... Első állomásunk a Szépművészeti Múzeum volt. A halott pofákon kívül, amit megannyi képen láttam, csak az maradt meg, hogy irtó meleg volt és olyan hajnali 1 és 2 között söröztünk és csocsóztunk a SZÉPMŰVÉSZETIBEN! Élmény volt a javából! Ezután átmentünk a tér másik oldalára , amit ott láttunk az már érdekesebb volt. A látással, árnyékolással, megvilágításokkal kapcsolatos kiállítást nézhettük meg. Aztán egyszercsak odajön a faszikám, hogy lassan menni kéne, mert záróra van... 2 után nem sokkal... És ekkor már mindenhol zártak... Ekkor jöttünk rá, hogy ez aztán nem Múzeumok Éjszakája... Elmentünk a legközelebbi megállóba ahova elvileg jött buszunk jött is, Deák téren le is szálltunk, de h onnan, hogy jutunk el a délibe, hirtelen fogalmunk sem volt. Megkérdeztünk egy buszos bácsit, hogy akkor hogyan tovább, erre ő az üres buszon elvitt minket az Astóriáig, hogy ott szálljunk fel erre és erre a buszra majd át a másikra. Mi nagy köszöngetés közben elhagytuk a buszt és akkor jöttünk rá, hogy azt nem mondta h az első buszról hol kell leszállni... Így elmentünk Kelenföldre és ott csöveztünk, míg meg nem jött a vonat... Szép kis éjszaka volt! :)

Szóval:
Tegnap 4:20-kor megébredtem és azonnal elkezdtem izgulni, olyanról nem is álmodhattam, hogy visszaalszok... Pontban 6 órakkor felkeltem és készülődtem a kivégzésemre... 7:15-re oda is értünk a sulihoz és 8-kor (majdnem sírva) beléptem az ajtón és akkor német! Húztam szépen sorba a tételeket:
Német--Mozibamenés és nyaralás
Magyar--Kölcsey hazaszeretete és zeneiség stíluseszközei
Töri-- Nemzetszocializmus a Hitleri Németországban
Biosz--Keringési szervrendszerek és egészségtana, különböző terméstípusok összehasonlítása.
 

HALÁL A MÁJRA!!!

WÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!! BOLDOG VAGYOK!!!!!

Holnap lesz a nagy nap... Ma volt a megnyitó és őszintén szólva most nem irigykedek azokra akik bennt maradtak, mert jobb ez így. Most jött az első sokk, holnapra épp elmúlik és akkor már jöhet a második. :) Remélem minden úgy lesz ahogyan elterveztem és én is boldogan jöhetek haza.

Azért egy kicsit dúrvának tartom, hogy még a macskákat, sőt még a halaimat is irigylem, hogy nekik nem kell/kellett érettségizni... Szerintem még egy ilyen hülye nincs a világon...

Valahogy így lesz nálunk is, csak ne lennének ennyien...
 

Kutyasétáltatás lesz a ma reggeli program! Rocky szinte az egyetlen olyan kutya, aki kiérdemelte szeretetem a kinézete és mérete ellenére is. Nagyon kis édes és szeretnivaló! Ő nem más valaki, mint egy kb. fél éves Japán csin. Méreteit tekintve egy patkánnyal ér fel, de nagyon tiszta, okos(lenne, ha tanítanák, na de majd én! :) ) és főként kedves. Zárom is soraim, mert mennem kell a randira és nem akarok sokat késni! :)
Ha valaki műveletlenségéből fakadóan nem tudja milyen is ez a kutyafajta, neki itt egy kép róla.
 

Egyre jobban izgulok, már nincs olyan messze a péntek... Vannak akik már túl vannak rajta, hogy én őket mennyire irigylem... Réka is most vizsgázik, ha minden igaz épp a magyar környékén jár, remélem jót húzott és boldogan jön haza!

A minap olvastam egy blogon az ősanyaságról. Elég meglepő dolgokat hortak össze, de ahogy a cikk végén elgondolkoztam tényleg létezik ilyen. Kicsit megdöbbentő volt számomra, hogy talán még ismerek is ilyet. És erre az egyik kommentben ezt találom, na itt elszakadt nálam a cérna, eddig kedveltem Palya Beát, de ez ütős! Ajánlom a cikket mindenki figyelmébe és kiváncsi vagyok a véleményetekre.

Születésdal